Momó Rádió felnőtteknek

A boldog gyerekekért, és a boldog felnőttekért.

Gondban vagy milyen mesét olvass gyermekednek?

Gondban vagy milyen mesét olvass gyermekednek? 

Életkor szerint szétválogattuk őket

 

A gyerekeknek két elvarázsolt világuk van: a cselekvés szintjén a játék, a szellemi síkon a mese. Az egyikben aktívan, mozgásával is részt vesz, a másikban, mesehallgatás közben, ugyan passzívnak tűnik, de belső képalkotási folyamata nagyon is élénk közben.

 

A gyerekek azért érzik olyan közel magukhoz a mesét, mert ábrázolásmódja megfelel világlátási módjuknak. Szereplői szélsőségesek – akárcsak a gyermek érzelmei – vagy jók, vagy rosszak, nincs benne ambivalencia, akárcsak a gyermeki fogalomrendszerben. A cselekmény szerkezete által előre látható, ezért biztonságot adó; rend van benne, melyet, ha egy konfliktus meg is zavar, a végén helyre áll a harmónia. Mindez a gyermek belső biztonságigényét tükrözi vissza, hitét arról, hogy a világ biztonságot adó, kiszámítható hely.

 

kep2

kép: Balogh Melinda illusztrátor

 

A gyerekek meseválasztási preferenciáját személyiségükön túl életkori sajátosságaik is meghatározzák: más mese köt le egy kétévest, és másmilyen egy ötévest. Azért, hogy bölcsen tudjunk nekik mesét választani, következzen itt egy kis összefoglalás, mely életkorra lebontva párosítja a korcsoportokat az ajánlott mesetípussal.

 

Az egész kicsikre a szavak, verssorok ritmusa, zeneisége hat, ezért bátran énekeljünk, mondókázzunk nekik, játszunk velük ölbeli játékokat. Majd később képeket nézegetve meséljünk nekik.

 

Kettő és három éves korban olyan mesét válasszunk nekik, melyekben nincsenek még gonosz szereplők. Ebben a korban az átjárás a fantázia és a realitás között még elég képlékeny, most tanulják a valóságot, annak elemeit még nem tudják elkülöníteni a mesei elemektől, ezért a varázslatos részeket tartalmazó mesék megijeszthetik őket. Jobban kedvelik az ismerős dolgok meseszerű bemutatását, például ha az ő napját meséljük el nekik este lefekvéskor.

 

Három és négy éves korban az egyszerű, ismétlődő szerkezetű mesék ajánlottak, valamint az állatmesék, melyekben az állatok viselkedése és tulajdonságai is emberi.

 

   Négy és öt éves korban, a középső és nagycsoportos óvodásoknál, változik a meséhez való hozzáállás. Kialakul az úgynevezett kettős tudat, mely által a gyermek képes elkülöníteni a valóság elemeit a mese elemeitől. Képes beleélni magát a mesei helyzetbe, átélni az eseményeket, és azonosulni a mesehőssel, ugyanakkor végig tudja, hogy az egész csak fikció.

 

A kettős tudat kialakulása előtt nem tanácsos tündérmesét olvasni. Egyrészt, mert túl hosszúak, a gyermeknek nincs türelme végigvárni a mese befejezését, így viszont a pozitív végkifejlet is elmarad, másrészt a cselekményük is bonyolult. Az öt és hat éves kor az, amikor a hosszabb és bonyolultabb tündérmeséket be lehet vezetni.

 

Nagy a szülők felelőssége, ugyanis a gyerekek hét éves korukig utánzással tanulnak, leutánozzák a környezetükben levő dolgokat, ezáltal próbálják megérteni a világot. Játék közben eleinte az oroszlánt, a kutyát, a buszsofőrt utánozzák, majd később egész viselkedésmódokat vesznek át: mozdulatokat, mimikát, hanghordozást. A közvetlen környezetükben levő személyek azonosulási mintát nyújtanak a számukra. A mesehőssel való azonosulás is ezt az utánzási, azonosulási lehetőséget teremti meg. Ezért veszélyesek az agresszív tartalmú rajzfilmek, melyekben a főhős kártékony viselkedésének nincs semmilyen negatív következménye.

 

A mesére való beállítottság nyolc-kilenc éves korig tart, ezután változik a gyerekek érdeklődése, egyre inkább a valóság felé irányul, és ekkor már olyan történetek kötik le, melyek a valóság talaján ugyan, de mindennapostól eltérő, rendkívüli eseményeket mutatnak be.

Majd lassan az irodalmi érdeklődés is megjelenik, nyolc-tíz éves korban a tündérmesék apránként kiszorulnak, és a helyüket a régi és mai gyerekek életéről szóló történetek veszik át.

 

Boros Csilla Andrea 

gyermekkönyv író

www.csillamesek.hu

Vélemény, hozzászólás?

Momó Rádió felnőtteknek © 2015 Frontier Theme